Kiemelt partnerek  3067 [->]
A község területe a korai középkortól lakott. Neve valószínűleg a gyertyánfa szláv nevéből származik, mert a környező erdőkben igen sok ilyen fa található. A honfoglalás idején a Kökényes - Radnót nemzetség birtoka volt. 1179 környékén premontrei kolostort alapítottak ide. A 18. században épült fel az első római katolikus templom. A kis község tiszta levegője és a természet szépsége miatt hamar üdülő-faluvá vált a 20. század végére.
2617 Alsópetény [->]
1507-41-ig Werbőczy István tulajdonában volt a birtok. Mivel az ő kastélyát lerombolták, 1791-ben megépítették a Werbőczy - gúlát, amely emlékszoborként áll a kastély helyén. A községben élt báró Andreánszky Gábor, botanikus. A 19. században épített kúriája elpusztult ugyan, de a 2 hektáros parkban még megtalálható a kertészlak. A faluban található a Prónay - kastély is. Alsópetény 15. századbeli temploma a falu legrégebbi műemléke. A harangtornyot a 18. században építették fel. A falu temetőjében 17-19. századi kőkereszteket is találhatunk.
3069 Alsótold [->]
A középkorban csak egy Told nevű község létezett ezért valoszínű, hogy 1265-ben erről a faluról írtak a dokumentumokban. A település határán egy középkori nemesi udvarház romjai állnak. Alsótoldnak nincs temploma, mert a II. világháborúban lerombolódott, de van egy haranglába és egy kettőskeresztje a falu közepén, amely a háború hőseinek állít emléket.
2660 Balassagyarmat [->]
A város területéről előkerültek már rézkori és bronzkori leletek is. Az is bizonyított, hogy a népvándorlás idején laktak itt emberek. Nevének egy részét a Kürt-Gyarmat törzs nevéből származtatják. A Balassa előtegot pedig ( a szó jelentése Balázsfia ) a birtokosról és annak fiáról kapta. 1448-ban megalagúlt az első iskolája. 1552-től 93-ig a törökök birtokában volt ugyanúgy, ahogy 1663-ban is, amikor felégették a települést. 1690-ben kezdték meg a város újratelepítését. 1790-től Nógrád megye székhelye volt. A város a csehek kiverése után megkapta a -Civitas Fortissima- címet (a legbátrabb város). Gyarmattól nem messze található Nyírjes, ahol 7 mesterséges tó és egy telepített erdő található.
2653 Bánk [->]
A köszség környékén található közel 6000 éves leletek ( csont-, kőeszközök, cserépedény-töredékek ) bizonyítják, hogy már igen régtől lakott ez a terület. 1791-ben a szlovák lakosság egy evangélikus templomot épített ide. A faluban megtalálható a Szlovák Nemzetiségi Tájház is, amely egy szabadkéményes parasztházból lett kialakítvan. Főbb látványossága a településnek a Bánki-tó, az üdülőfalu, valamint híres a minden évben megrendezésre kerülő színes nemzetiségi és kulturális programokról.
3126 Bárna [->]
1405-ben írtak először a helységről. A XVI. században a törökök elpusztították, de 1715-ben újra szerepel az írásos emlékekben. Nevezetes természetvédelmi területe a Szilváskő ( 625 m ), amelyen az országos Kék-túra is végighalad. Ritka növény- és állatfajok találhatok a Bárna környékén lévő erdőkben ( császármadár, fekete kökörcsin, csellőpók ).
2693 Becske [->]
Becske plébánia-templomának tornya nem a megszokott módon néz ki, mert egy érdekes formájú sisak fedi le, amelyet az 1800-as évek elején építettek. A Galga-folyó falubéli szakaszán egy boltíves kőhídat építettek a 18. században. A településhez tartozik a Balás-kúria, az 1820-as évekből. 2008. szeptemberében avatták fel a becskei Sztúpa-t a buddhista közösség.
3045 Bér [->]
1439-ben Bér területe még a bujáki várbirtokhoz tartozott. A törökök kiűzése után szlovák nemzetiségiek települtek a községbe. Az evangélikus templom 1720, a paplak pedig 1820 környékén épült. A falu határában egy pincesor található, ahol régen közel 70 pincészet működött. Az 1660-as évekből 2 pince származik. A faluban találhat a Lázár - kúria is.
2687 Bercel [->]
1271-ben íródott az a dokumentum, amely először említi a községet. Bercel területén több kastély és kúria is található, mint például a Kállay-kastély, amely ma egy szállodának ad otthont, a Bene Teichmann-kastély, az 1600-as évekből és a Berczelly-kúria, amelyben egy gondozó és ápoló otthon működik. Katolikus templomukat az 1760-as években építették fel. A településtől nem messze található Jákotpuszta, ahol a Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont is található. A kis farm lényege, hogy megmentse a kipusztulástól az ősi háziállatokat, valamint a táj egyéb jellegzetes állatait.
2641 Berkenye [->]
1717-ben népesítette be a váci püspök német telepesekkel a községet, akik valószínűleg Frankóniából jöttek. A falu lakosságának java része még ma is német anyanyelvű. Az 1777-ben épült római katolikus plébániatemplomban egy mesterien megfestett oltárképet láthatunk. A település híres a kálvária-keresztjéről is, ezért is nevezik a - feszületek falujának -. A faluházban megiserkedhetünk a régi sváb életviszonyokkal, itt található a honismereti múzeum is.
3066 Bokor [->]
Egyesek szerint a település neve a középkorban használt - Bukur - személynévből eredhet, mások szerint a cserje szóból származtatható. A falu temploma, amely már a középkorban is állt, a török hódoltság ideje alatt elpusztult. Az evangélikus templomot a 18. században építették fel, de az 1863-as tűzvészben ez is leégett. A falu helytörténeti múzeuma egy 19. századbeli épületben kapott helyet. Kiállították itt többek között a bokri népviselet ruhadarabjait és egyéb használati tárgyakat.
2644 Borsosberény [->]
Az első írásos emlék a környékről 1278-ban jelent meg. Katolikus temploma eredetileg a középkorban épült. A főoltáron látható képeket Bécsből hozaták 1791-ben.A községben található a Tihanyi - Mocsáry - kúria, amely 1826-ban épült és jelenleg a helyi óvoda működik benne. Egy kis kápolna tartozik a kúriához, amelyben még egy aprócska helytörténeti gyűjteményt is berendeztek.
3047 Buják [->]
A település környéke már a késői bronzkorban is lakott volt. A régészek találtak ugyanakkor a honfoglalás idejéből is néhány tárgyi emléket. A bujáki várat valószínűleg a tatárjárás után kezdték el építeni. A helyi népviseletet Glatz Oszkár, festőművész is megörökítette a 20. század elején. A faluban található a Szent Anna - kápolna, amelyet 1801-ben építettek, valamint az Egidius - forrás.
3123 Cered [->]
A település neve először egy 1405-ös okiratban található. A 15. században a Losonci család birtokában is volt. A faluban található római katolikus templom műemlék jellegű épület, 1760 környékén épült. 1774-ben épül a 13 méter magas fazsindelyes tetőzetű harangláb, harangtorony. 1789-ben készült el a torony legrégebbi harangja.
3052 Csécse [->]
A település templomának helyén egykor népvándorlás kori földvár állt. Az első írásos emlék Csécséről 1408-ban íródott. A községben található a Fráter-kastély, amely a 19. században épült. Itt töltötte gyermekéveit Fráter Erzsébet ( Madách Imre felesége ). A kastélyt jelenleg az álltalános iskola birtokolja. A kúriához tartozik egy természetvédelmi terület, az Erzsike-park. Jelenlegi temploma 1895-ben épült.
2694 Cserháthaláp [->]
A falu területén valószínűleg már az Árpád-korban laktak. A 13. században a Halápi családé volt a birtok. A török időkben teljesen elnéptelenedett, ám 1715-ben már újra benépesedett a terület. Az 1900-as évekig két falu állt itt ( Nagy- és Kishaláp ). 1905-ben egyesült ez a két község. Római katolikus temploma a 18. században épült. 1907-ben fejezték be az építkezést, a templomtorony volt az utolsó elem, amit megépítettek.
2676 Cserhátsurány [->]
Az első írásos emléke 1138-ban keletkezett, amely egy alapító-oklevélből származik. A területén találtak csiszolt kőkori leleteket. Ezek körülbelül 5500 évesek lehetnek, valamint feltártak néhány honfoglalás-kori sírt is. A falu a 15 éves háború ideje alatt teljesen elnéptelenedett. Az 1600-as évek végén települt csak újra be. 1766-ban itt volt tanító Tessedik Sámuel, a Sréter birtokon. Római katolikus temploma, amelynek nyolcszögletű a tornya, a 14. században épült, evangélikus templomát pedig 1780 környékén építtették. A faluban található a 17.századi Jánossy-, valamint a 18. századbeli Simonyi-kastély.
3066 Cserhátszentiván [->]
A falu neve régen még csak Szentivány volt. 1524-ben említik meg először a települést egy okiratban. Ekkor Katonai György birtoka volt. 1552-től a törökök elfoglalták. Katolikus templomuk modern stílusban épült. A temelőben található egy 18. századbeli harangtorony. A falu turizmusa 1930 környékén lendült fel igazán. A házak nagy része mind a 20. század elején épült és megőrizték az eredeti formájukat.
2678 Csesztve [->]
A régészek szerint már időszámításunk előtt 3500 táján is éltek itt emberek, mert újkőkori és késő bronzkori leleteket is találtak a területen. Római katolikus templomuk a 13. században épült. A községben található a Majthényi-kastély, valamint a Madách-kúria, amely Madách Imre egykori otthona és amelyben hét kiállító terem is a költő életének egy-egy fontos szakaszát mutatja be.
2673 Csitár [->]
Valószínűleg már a bronzkorban is laktak ezen a területen, mert néhány itt talált régészeti lelet ebből a korból való. 1332-ben a falunak már volt saját temploma, de ezt később lerombolták. Mai templomát műemlék jellegűvé nyilvánították, a 18. században épült fel. De nem csak a templom lett műemlék, hanem a faluban található három barokk kőkereszt is, amelyeket a 18. század végén és a 19. század elején állítottak ide.
Ajánlott oldalakKeresőkGoogle Origó StartLap Térkép 24 ÚtvonalTervValuta árfolyamMegaPort MNBTudakozókwww.wikipedia.huHasznos információkOrvos Patika Időjárás Orvosi meteorológia Hójelentés Vízállás-jelentés KézművesPortál Várak Kéktúra(c)MenetrendekBKV VOLÁN MALÉV MÁV MAHART Ferihegyi járatinformációkSzótárakangol-magyar német-magyarVegyesPosta Hírstart portál Cégnyilvántartás |
|
|